1. Sivarama Swami, elmondaná nekünk, hogy mikor és hogyan kezdődött a lelki utazása?
Holokauszt túlélők gyermekeként születtem Magyarországon. Amikor Kanadába emigráltunk, jártam templomba, és keresztényként konfirmáltam. Bár mindkét vallást tiszteletben tartottam, nem igazán jelentettek sokat számomra. De míg a gyermekkoromban és fiatalkoromban is voltak alkalmi lelki tapasztalataim, lelkiutam akkor kezdett igazi irányt venni, amikor kaptam egy példányt Ramdasa Baba „Légy itt most” című könyvéből. Abban az időben a montreali McGill egyetemen tanultam mérnöknek, és egy nagyon spirituális lány volt a feleségem. A könyv végén Ramdasa azt írta, hogy ha az olvasó szeretne többet megtudni a lelki életről, akkor szerezzen be egy példányt a Bhagavad-gítából, az univerzálisan elfogadott jóga kézikönyvből, ami elérhető minden helyi Hare Krisna templomban. Követve a tanácsot, elmentem a templomba, ami egy felújított bowlingpálya volt, nem messze onnan, ahol laktunk. Sajnos épp elfogyott a Gítájuk, de szereztem egyet az egyetemi könyvesboltból. És bár nem kaptam Gítát a templomban, helyette kaptam egy meghívást, hogy újra visszajöjjek. Ez a meghívás olyan volt, mint egy hívás otthonról, egy hívás a belső énemhez. Egy hívás, amit nem tudtam visszautasítani. Azok a kezdeti találkozások az elkötelezett lelki gyakorlókkal 1970-ben igazán „pályára állítottak”. Néhány évvel később úgy döntöttem, hogy teljes idős szerzetes akarok lenni, egy swami. Szétváltunk a feleségemmel, és én a templomba költöztem. Ez majdnem 50 évvel ezelőtt volt, azóta sem néztem vissza.
2. A hinduk hisznek abban, hogy az állatoknak van lelkük?
Látom, hogy pár kérdést a hinduk meggyőződéseivel kapcsolatban kérdez tőlem. Mielőtt erre a fontos kérdésre válaszolnék, hadd magyarázzam el az én megértésemet a hindukról és a hinduizmusról.
Úgy tartják, hogy az emberek, akik az
Indus folyótól nyugatra fekvő területen éltek,
a folyó keleti partját Szindh-nek, az ott élő népet pedig szindhuknak hívták.
Idővel a szindhuból lett a hindu, és a britek hozzáadták az „izmus” utótagot,
amely a hinduk általános hitrendszerét jelöli. Így jött létre a hinduizmus
kifejezés. Ezen kívül, ezt megelőzően nincsenek feljegyzések arról, hogy az
indiai szakirodalomban vagy indiai kultúrában használták volna valaha a hindu
szót. Ez nagyon új keletű szakkifejezés. Tehát, mivel a hinduizmus a mai indiai
félszigeten lévő vallási hagyományok összességét jelenti, így nincs kifejezett
vallási azonosság benne. De a hinduizmus egyik egyesítő aspektusa India lelki
szövegeinek, a védák hitelességének elfogadása. Én a vaisnavizmusként ismert
spirituális hagyományokat követem, amely a védákon alapul, és amelyben Visnu
vagy Krisna az imádat tárgyai, és a bhakti-jóga az út, amivel megközelíthetjük
Őket.
Szóval a kérdésedre válaszolva, a védák azt mondják, hogy „igen”, az állatoknak van lelkük. Nem csak az állatoknak, hanem minden élőlénynek, mint a bogaraknak, a vízi lényeknek vagy a növényeknek is. Honnan tudhatjuk ezt? A lélek elsődleges tünete a tudat. Ahol jelei vannak a tudatnak, ott jelen van a lélek. Tehát, mivel minden élőlény tudatos, arra a megállapításra jutunk, hogy mind lelkek. Az állatok csak másképp néznek ki, mint az emberek. Másféle testük van. De spirituális szempontból minden élőlény azonos, azaz
mindannyian lelkek, bár a lelki fejlődés különböző szakaszaiban vannak. Az emberi test különlegessége, hogy az állatok testétől eltérően, lehetővé teszi az önmegvalósítást. Ez az elsődleges tényező, amely megkülönbözteti az embereket más élőlényektől.
3.
Ehet húst egy hindu?
Hadd válaszoljak általánosabban. Az embereknek általában nem kéne húst
fogyasztaniuk. És így ebbe a hinduk is beletartoznak. Miért? Mert a hús az
erőszak következménye, és az embereknek, főleg a lelki törekvőknek
együttérzőnek kellene lenniük mások szenvedésével kapcsolatban, és így egy
erőszakmentes hitvallást kellene követniük. Persze pár ember talán úgy dönt,
hogy figyelmen kívül hagyja az erőszakmentesség alaptételét. De ez egy olyan
helytelen cselekedet lesz, ami miatt a következő életükben ugyanolyan erőszak
áldozatai lesznek, mint amilyet ebben az életükben elkövettek. Ez a karma
törvénye, ahogy azt India átfogó jógaszövegei, a Védák leírják. Ugyanúgy
szenvedni, ahogy miattunk szenvednek ártatlan állatok… ez nem egy fényes jövő.
Tehát ha más okért nem is, de legalább emiatt a hinduknak nem kellene húst
fogyasztaniuk.
Néha az emberek olyan állításokat idéznek a világ szentírásaiból, amik engedélyezik az állatok élelemért való megölését. Ha azonban ezeket a szentírásokat objektívan tanulmányozzuk, látni fogjuk, hogy azt tanácsolják, maradjunk távol az állatok ölésétől és a húsevéstől. De azok számára, akik nem akarják ezt a tanácsot követni, a szentírások a húsevés egyfajta szabályozott formáját írják elő, mint engedményt. Nagy a különbség aközött, amit a szentírás akar, és amit megenged. De bárhogy is nézed, legyen az vallási, etikai, egészségügyi vagy egyéb szempont, a húsevés nem helyes.
4. Kérem, magyarázza el nekünk, a hinduizmus vallásában, sok és különböző istenek vannak, vagy egy Isten van, sokféle megnyilvánulási formában?
Ahogy már korábban említettem, mivel a
hinduizmus egy több különböző hitet magába foglaló kifejezés, így a hinduknak
nem lesz egyféle válaszuk a kérdésére. Nagyon sokféle válasz lenne. De egy
pártatlan szempontból azt látjuk, hogy a védák bölcsessége azt tanítja, hogy
egy Legfelsőbb Lény van, Krisna, és Ő sokféle módon nyilvánul meg. Néha teljes
isteni erővel, mint Visnu vagy Ráma, de néha csak erejének egy részével, mint
Síva vagy Brahmá. A Legfelsőbb egy személytelen jellegű sugárzással is
rendelkezik, amit Brahmannak hívnak. De ugyanakkor Krisna mindig egyedülálló és
feljebbvaló mindezeknél a megnyilvánulásoknál. Néha az emberek tévesen azt
gondolják, hogy a védák azt tanítják, hogy sok isten van, hogy mindannyian istenek
vagyunk, és a felszabadulás azt jelenti, hogy beleolvadunk a mindenség
egységébe. Ezek azonban téves elképzelések, amelyek személyes előítéletekből
vagy a védák végkövetkeztetéseinek félreértéséből adódnak. Az objektív kereső
számára az igazság nagyon világos. Például a Gítában Krisna azt mondja:
mattaḥ
parataraḿ nānyat
kiñcid asti dhanañ-jaya
mayi sarvam idaḿ protaḿ
sūtre maṇi-gaṇā iva
„Ó gazdagság meghódítója, nincs igazság, ami magasabb rendű lenne Nálam! Minden Rajtam nyugszik, mint gyöngysor a fonálon.”
Tehát a védák kijelentései világosak: egy Isten van, sok megnyilvánulási formával.
5. Véleménye szerint mi lenne az első dolog, amit tennünk kellene, ha békét és elfogadást szeretnénk teremteni ezen a bolygón?
Azt javasolnám, hogy mindenki énekelje Isten nevét, mint az a sokmillió ember, aki a bhakti-jóga útját követi. Ez az éneklés lehet meditatív mantrázás vagy zenével kísért kirtan.
Miért? Mert ez képezi az alapját az emberek békés együttélésének. A békét nem lehet elérni erővel, jogszabályokkal vagy olyan szervezetek létrehozásával, mint az ENSZ. Az emberek közti viszály, legyen az nemzeti, szektariánus, faji vagy családi, egy alapvető félreértésnek köszönhető. A félreértés az, hogy mi ez a test vagyunk, amiben élünk. És mivel testeink különbözőek, az emberek nem értenek egyet a testi különbségek miatt. De nem ez a test vagyunk. A testben lévő lelkek vagyunk. És bár számtalan testbéli különbség van közöttünk, a lelkek között egyedülálló az egység. Lelkileg mind egyenlőek vagyunk. Amikor felismerjük ezt a lelki egyenlőséget, akkor a határok, a vallások és a kerítések szükségtelenné válnak.
Ez a megértés azonban csak Isten nevének ismétlésével alakulhat ki, ami a védikus mantrák lényege. Ez az éneklés megtisztítja a szívet a tudatlanságtól és az erőszakos hajlamoktól. Én naponta legalább 2 órát töltök a Hare Krisna mantra éneklésével. Békét hoz. Amikor békés vagy önmagadban, akkor lehetsz békében másokkal.
6. Mit javasolna a szülőknek, hogy együttérzőbb gyermekeket neveljenek?
A szülőknek meg kell tanítaniuk gyermekeiknek, hogy kik a gyermekeik valójában. Ez az oktatás kezdete. A szülőknek nem azzal kéne foglalkozniuk, hogy majd mi lesz a gyermekükből, hanem, hogy kinek kellene lennie. Az oktatásnak azzal kellene kezdődnie, hogy megtanítsák a gyermekeiknek, hogy nem testi, hanem szellemi lények. Ők a lélek a testben, és lélekként a legfelsőbb lélek szolgái.
Emellett a gyerekeket emberségesnek kellene nevelni. Valaki nem pusztán attól lesz ember, mert két lábbal és két kézzel született. Az embereknek meg kell tanítani, hogy hogyan legyenek emberségesek.
Ez azt jelenti, hogy tisztaságot, lemondást, egyszerűséget, az elme és az érzékek irányítását kell tanulniuk, és így tovább. És végső soron a szülőknek meg kell mutatniuk gyermekeiknek a felszabadulás felé vezető utat, ami azt jelenti, hogy a szülők már maguk is azon az úton járnak.
A védák azt mondják, hogy pitā na sa syāj jananī na sa syād azaz ne legyenanya vagy apa olyan személy, aki nem képes a gyermekét úgy tanítani és olyan emberré nevelni, akit érdekel az önmegvalósítás. Dióhéjban ezt javasolnám a szülőknek.
7. Véleménye szerint hogyan lehet haladó szellemben élni? Van-e előírt életmód?
Hadd tisztázzam, hogy nincs véleményem ebben a kérdésben sem. A szubjektív nézetem nem lenne értékes. Amit mondok, az az, amit a gurumtól hallottam, ő pedig a saját gurujától és így tovább a láncolaton, egészen Krisnáig és a védákig. Tehát a vélemény, amit képviselek, az Krisna nézete, a védikus nézet.
A védikus bölcsesség azt tanítja, hogy a progresszív élet a spirituális tanulás és az önfegyelem élete, amely önmegvalósításhoz vezet. Ez magában foglalja a rendszeres mantra-meditációt, a szent iratok tanulmányozását és más spirituális gondolkodású lelkekkel való időtöltést. Ez egy progreszív élet, amellyel azonnali haszon jár. Ezzel ellentétben a regresszív élet az élvezetbe merülés és a mértéktelenség, az a fajta élet, amelybe fogyasztóközpontú világunk próbálja agymosással belehajszolni az embert.
Ha előírt
életmódot szeretnénk, akkor a „Védanta sutra”
a civilizált élet meghatározásával kezdődik:
Athāto
brahma jijñāsā,
azaz „Most, hogy emberi testet kaptál, érdeklődj az Abszolút Igazságról.”
8. Mi történik az emberi lélekkel a halál után?
A karmánk, vagyis a jelen életünkbéli viselkedésünk határozza meg, hogy milyen testet kapunk a következő életünkben. Az emberek megtervezik a jövőjüket, de a jövőre vonatkozó elképzelésük ezen életre korlátozódik, mert nem képzettek arra, hogy megértsék, hogy egy másik élet is van ezután, és a következő élet lehet egy kutya, egy disznó vagy egy fa élete.
Ha az emberek a kutyákat teszik a legjobb barátjukká, akkor talán kutyák lesznek. Ha mindenféle tiltott dolgokat esznek, akkor disznóvá válhatnak. És ha szeretnek kihívó, rövid ruhákban mutatkozni, talán majd fákként születnek meg, és akkor télen-nyáron semmiben álldogálhatnak.
Ez a valóság, úgy mint a gravitáció vagy egyéb természeti törvények. Hiszed vagy sem, a magatartásod határozza meg a jövődet. Ezért ebben az életben úgy kell viselkednünk, hogy ne degradálódjunk ezekbe az alacsonyabb fajokba, hanem felemelkedjünk, lehetőleg felszabaduljunk.
A védák arra is tanítják az embereket, hogy hogyan viselkedjenek. Emellett az embereknek törekedniük kell arra, hogy felemeljék magukat a tökéletes lelkek viselkedésének szintjére.
9. Mi történik a nem emberi, érző lények lelkével – nekik van halál utáni célállomásuk?
Ahogy mondtam, minden élőlénynek van lelke. Azonban csak az embereknek van szabad akaratuk, ami azt jelenti, hogy megváltoztathatják mind a magatartásukat, mind a sorsukat. Ezzel ellentétben a nem emberek kénytelenek a természet törvényeit követni, szisztematikusan haladva az alacsonyabbtól a magasabb fajokig. Ez a lélek evolúciója egy sor meghatározott testen keresztül, egészen pontosan 8 400 000 különböző biológiai formán át. És mivel a nem embereknek nincs szabad akaratuk tehát karmájuk sincs, így spontán emelkedhetnek az emberi formába.
Ezen a ponton hadd tegyek két megjegyzést.
Először is, a lélek evolúciójának védikus változatának fényében téves Darwin elmélete, és a poszt-darwini evolúciós elméletek, miszerint az egyszerű organizmusok összetettebbé válnak, és hogy az instabil fajok stabilabbá válnak. Minden faj egyszerre jött létre és együtt létezik, a lélek az, amely az alacsonyabb és magasabb életformák felé fejlődik.
Másodszor, az egyik kiemelkedő ok, amiért az állatok megölése és elfogyasztása annyira szörnyű tett, az az, hogy akadályozza a lélek természetes átkerülését egyik testből a másik testbe, ezáltal megzavarván a lélek fejlődését.
A kérdésre válaszolva, minden fajnak van halál utáni rendeltetési helye. A további kérdés az, hogy mi ez az úticél. A nem emberek számára előre meghatározott, míg az emberek számára a karma és az akarat kombinációja az, ami meghatározza.
10. Miért mondja, hogy a fenntartható fejlődés nem a jó választás a bolygónknak?
Mert nem az! A fenntartható fejlődés fogalma egy fogyasztói opportunizmus, amelyet a tudatlanság, a kapzsiság és a kizsákmányolás tart fenn.
Azért mondom, hogy tudatlanságról van szó, mert a világunk egy zárt ökoszisztéma, amely korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, melyek korlátozott ütemben töltik fel magukat. Nincs arra mód, hogy továbbra is használjuk a korlátozott erőforrásokat egy megnövekedett életszínvonal eléréséhez. Ez szimplán nem működik, és nem is fog.
És ez a kapzsiságról is szól, mert amit mondok, azzal tisztában vannak azok is akik fenntartható fejlődést javasolnak. Tudják, hogy ez egy mese. Mégis azt akarják, hogy felhabzsoljuk a jelenlegi erőforrásainkat, nem törődve azzal, hogy ez mivel jár a környezet számára. Miért? Azonnali nyereségért! Nem érdekli őket a holnap, a jövő, mert azzal érvelnek, hogy nem lesznek itt, hogy láthassák.
Végül pedig kizsákmányolásról van szó, mert a „fenntartható fejlődés” terhe olyan kárt jelent a környezet számára, amitől az eljövendő nemzedékeknek egyre kevesebb erőforrásuk lesz, és így az életszínvonaluk is csökken majd. De érdekel ez minket? Érdekel bennünket, hogy a gyerekeink és unokáink sosem ismerik majd a világot úgy, ahogy mi ismerjük ma?
Tehát, ha fenntartható életet akarsz, akkor annak fejlődés nélkül kell lennie. Arról kell szólnia, hogy a szükségeink szerint, ne pedig a vágyaink szerint éljük. És amire szükségünk van, az a kívánságaink töredéke. A szükségleteink szerinti élet fenntartható, a vágyaink szerinti nem.
11. Láttam néhány videóját és beszédét, elmondaná, hogy miért mondja, hogy a jóga „elvesztette a lelkét”?
Hadd kezdjem azzal, hogy igazán lelkesít a jóga és a spiritualitás iránti érdeklődés jelenlegi növekedése. Ez valóban segített megváltoztatni a világ nézőpontját arról, amit Indiában már több ezer éve tanítanak. Amikor ötven évvel ezelőtt a jóga útjára léptem, még nem volt olyan divatos, mint ma. De a legnagyobb szerencsémre, egy kivételes guruval találkoztam, egy hiteles szellemi vonalból, aki megtanította nekem a bhakti-jóga tudományát kompromisszum nélküli, de mégis kortárs módon. Felnyitotta a szemem a jóga célját illetően, és megmutatta a cél elérésének eszközeit.
A tanáromtól megtudtam, hogy a jóga azt jelenti, kapcsolatba lépni a Legfelsőbbel, aki kívül és belül egyaránt jelen van. Tehát, miközben bátorító, hogy milliók fordulnak a jóga felé, tapasztalataim szerint ritkán találhatunk olyan jógaiskolákat, jógatanárokat vagy jóga-rendszereket, amik többet tudnak néhány ászanán, jóga eszközön és méregtelenítő teán kívül. És ez Indiában és azon kívül is így van. Ezért, bár a jóga erőfeszítései jók lehetnek az egészség megőrzésében vagy az elme kontrollálásában, általában a jóga legfontosabb eleme, a lélek szellemi ébredése elvész.
Ahelyett, hogy hallanánk Róla és dicsőítenénk a Legfelsőbb Személyt, a jóga többé-kevésbé iparággá vált, a fogyasztói intézmény részévé, amely sok esetben megtéveszti az ártatlan keresőket az élet valódi céljáról, ami az önmegvalósítás, ahogy azt a Bhagavad-gítá tanítja.
Hadd fejezzem be ezt a kérdést és az interjút a Gítát idézve. Miután elmagyarázta a karma-jógát, a hatha-jógát, a bhakti jógát és a gjána jógát, Krisna azt mondja: sarva–dharmān parityajya mām ekaḿ śaraṇaḿ vraja „Csak hódolj meg Nekem.” A jelentés az, hogy minden jógafolyamatnak a Legfelsőbbnek való meghódolásban kell végződnie. Ahol ezt az esszenciális bölcsességet tanítják, a jóga megtalálja a lelkét, ahol kihagyják, a jóga bizonyosan elveszíti az útját.
————————-
[1] Bhagavad-gītā 7.7
[1] Śrīmad-Bhāgavatam 5.5.18
[1] Vedānta-sūtra 1.1.1
